A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lexikon. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lexikon. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. február 6., szombat

A légzőautomaták teljesítménye


A légzőautomatákat különféle merülési körülményekhez és szokásokhoz tervezik a gyártók. Az egyes modellek közötti lényeges különbség a légzési teljesítményben és ellenállásban van. Kérdés, hogy mit is jelentenek pontosan ezek a tulajdonságok és hogyan segítenek nekünk a választásban.

A búvár légzőautomata (röviden reduktor) az a szerkezet, ami a búvárpalackban lévő magasnyomású levegőt a környezeti (búvárt körülvevő) nyomás értékére csökkenti. A reduktor fontos tulajdonsága a légzési teljesítmény, ami azt mutatja, hogy mennyire képes megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek növekvő mélység és légzésigények mellett. Ez a mutató az adott merülés mélységi, hőmérsékleti és egyéb jellemező körülményeinek leginkább megfelelő reduktor kiválasztásában van segítségünkre.
Ideális állapotnak tekintjük, amikor nagyobb mennyiségű levegő szállításakor (mint amilyen pl. a mélymerülés) is könnyű marad a légzés a reduktorból. Ezt segíthetjük, ha egyenletesen és finoman lélegezünk és kerüljük a hirtelen be/ki kilégzéseket. Bár a fent említett merülési körülmények általában szubjektívek, azért létezik egy szabvány és tesztvizsgálat is, ami alapján a különböző modellek egyszerűen összehasonlíthatók.

A légzőautomaták teljesítményének vizsgálatára a gyártók tesztpadokat használnak. Ezek a tesztpadok a nemzetközi gyakorlatban elterjedt ANSTI Teszt Rendszert alkalmazzák a reduktorok belégzési és kilégzési ellenállásának mérésére. Az a tény, hogy az utóbbi időben nőtt a reduktorok általános légzési teljesítménye annak is köszönhető, hogy az ANSTI tesztek eredményeit közzéteszik a gyártók.

Cressi MC9 Compact Pro reduktor ANSTI teszt diagramja

A tesztek alapját mindenhol valamilyen szabvány adja. Az Európai Unió területén az EN250-es szabványcsalád vonatkozik a nyitott rendszerű, sűrített levegőt használó búvár légzőkészülékekre. Ez a szabvány előírja a reduktorok belégzési és kilégzési nyomás határértékeit és a légzés átlagos ellenállását, továbbá meghatározza a tesztkörülményekre vonatkozó további jellemzőket is (pl. vízhőmérséklet, mélység, stb.). Az új EN250:2014 szabvány a tesztet 4°C-os vízhőmérsékleten írja elő.

A Cressi által gyártott mindegyik légzőautomata modell 50 m vízmélységig hitelesített az EN250 szabvány szerint, azonban a csúcsmodellek a szigorúbb EN250:2014 hideg vizes szabványt is gond nélkül teljesítik. Nem véletlen, hogy az olasz fegyveres erőknél már évtizedek óta rendszeresítették a Cressi légzőautomatákat.


Vásárlás előtt érdemes átgondolni a várható és jellemző merülési körülményeinket, és ennek megfelelő légzőautomatát választani. Az adott szabványnak történő megfelelés a modelleken fel van tüntetve (pl. a reduktorházon), de természetesen a termék dokumentációjában is megtaláljuk ezeket az információkat.

Cressi légzőautomaták dokumentációja (angol nyelven) >>

Légzőautomatát keresel? nézd meg a teljes kínálatunkat itt >>

Kapcsolódó címkék
#légzőautomata#scuba

Tetszett amit olvastál? köszönjük, ha megosztod az ismerőseiddel is.

2015. december 1., kedd

Miben különböznek a búvárkomputer algoritmusok?


A komputer algoritmus egy olyan matematikai modell, amely a valósidejű merülési mélység-, idő-, illetve alkalmazott gázkeverék - és egy sor más adat - alapján kiszámítja, hogy racionális körülmények között mennyi ideg maradhatunk a víz alatt a dekompressziós betegség (DCS) kialakulásának még vállalható legkisebb kockázata mellett.

Különféle komputer algoritmusok léteznek, melyek saját fejlesztésű számításokat alkalmaznak, de mindre jellemző valamilyen mértékben a "liberális", illetve "konzervatív" hajlam. Minél konzervatívabb algoritmust használ egy komputer, annál jobban korlátozza a merülési időt, ezáltal csökkentve a DCS kialakulásának kockázatát és valószínűségét. A liberális algoritmusok megteremtik a hosszabb merülési idő lehetőségét, ugyanakkor a hosszabb merülési idő megnövekedett DCS kockázattal is jár.

Melyiket válasszuk? A választást inkább személyes, mint objektív tényezők befolyásolják. Az a búvár, aki nagyobb valószínőséggel van kitéve a DCS veszélyének (pl. érettebb életkor, keringési problémák, gyengébb fizikum, stb.) jobb ha a konzervatív irányt preferálja. A legtöbb új komputeren megvan a lehetősége annak, hogy a személyes biztonsági szint módosításával megnöveljük a műszer konzervatív hajlamát.

A Cressi komputerek jelenleg ugyanazon saját fejlesztésű, a Cressi és Bruce Wienke együttműködéséből származó - Haldane modellen alapuló - RGBM algoritmust használják. A kifinomult, kilenc eltérő típusú emberi szövet alapján számoló szoftver kifejezetten a többnapos merülési sorozatokhoz lett optimalizálva. Biztonsági szintjére jellemző, hogy a nyomáskamrában végzett független tesztmerüléseken kategóriája legszigorúbb értékeit adta. Mindamellett az algoritmus konzervatív hajlamát a személyes biztonsági szint (SF) növelésével, a Deep stop funkció aktiválásával, valamint az ajánlott biztonsági megállók megtartásával tudjuk tovább fokozni.

Búvárkomputert keresel? nézd meg a teljes kínálatunkat ITT.

Kapcsolódó írások:
Bemutató: Cressi Newton búvárkomputer
Bemutató: Cressi Giotto búvárkomputer
Az év vétele a Cressi Leonardo búvárkomputer

Tetszett amit olvastál? ha igen, akkor ajánld az ismerőseidnek is. Köszönjük!